<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->

Légzőgyakorlatok pránajáma

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a jóga legfontosabb része az ászanák vagyis a testhelyzetek, de ez nem így van.

Nyugat- Európában felmérést készítettek, hogy mi lehet a hosszú élet titka. Több ezer 70 éven felüli embert vontak be a kísérletbe, ami 7 éven keresztül folyt. Az eredmény: azok élnek meg hosszú életkort, akiknek a légzésük jól működik. Második helyen áll a mozgás, harmadik helyen valamilyen közösséghez tartozás, lehet ez családi közösség. Tehát láthatjuk, hogy a helyes légzés a hosszú élet titka.

Mi európai emberek általában a jógának csak egy részét a fizikai részt csináljuk, a légzést és az ászanákat. Valójában a jóga egy szellemi út, mely rendszeres gyakorlással, kitartó munkával elvezet a megvilágosodáshoz. Tulajdonképpen ez minden jógi célja, egyesülni az önvalóval, kikerülni a születés és halál körforgásából.

Az életbenmaradáshoz és egészségünk megőrzéséhez nemcsak élelemre és vízre van szükség, hanem levegőre is. A légzés még fontosabb, mint az evés és ivás, hiszen evés nélkül az ember kibírja pár hétig, ivás nélkül pár napig, levegő nélkül viszont csak néhány percig. Életünk az első lélegzetvételünktől az utolsóig tart.

A légzőgyakorlatokat másképpen pránajámának nevezzük. A pránajáma nem más mint a légzés tudatos irányítása. Lélegzetvételkor nem csupán oxigént veszünk fel, hanem pránát ( kozmikus energiát is). A pránának a szervezetben való szándékos irányításával fokozható a vitalítás, méregteleníthető a szervezet, fokozható az immunítás, elérhető a belső béke és ellazultság állapota.

A mitológia szerint valamennyi élőlénynek előre elrendeltetett, hogy hány levegővételig tart az élete. A jógi a légzés természetes lassítása révén igyekszik „időt nyerni”, és ily módon igyekszik meghosszabbítani az életét.

Egészségünk szempontjából döntő jelentősége van a nyugodt, egyenletes, mély légzésnek. Ez teremti meg a békés összhangot a test és a szellem között. A légzőgyakorlatok még sokkal hatékonyabbak, mint a testgyakorlatok, ezért célszerű beiktatni őket a mindennapi gyakorlásba.

A légzésnek három szakaszát különböztetjük meg:

-Belégzés

-Kilégzés

-Légzésszünet

Az egyes szakaszok folyamatosan követik egymást, de a kilégzésnek időben kétszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a belégzésnek.

A túl szapora és felszínes légzés negatív hatású, mivel fokozhatja az idegességet, feszültséget.

Gyakori légzéshiba, hogy belégzésnél ugyan a mellkas kitágul, de a hasfal kidomborodás helyett behúzódik. A légzés hangtalanul történik: általában az orrunkon veszünk levegőt, és gyakorlatok segítségével igyekszünk lépésről- lépésre lassítani és elnyújtani a légzésünket. A jógagyakorlatok csak helyes légzés révén fejtik ki maradéktalanul a hatásukat.

Teljes jógalégzés:

Belégzéskor a hasfal kidomborodik, a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul, majd a mellkas felső része a kulcs-csonttal együtt megemelkedik. Kilégzéskor ellentétes irányban lesüllyed. Teljes jógalégzésnek azt nevezzük, amikor természetes módon, erőlködés nélkül, a teljes tüdőkapacítást kihasználva lélegzünk.

Összeköthetjük a légzést karemeléssel, ilyenkor magas ívben , párhuzamosan emeljük a karokat, és letesszük a fej mellé a talajra. A tenyér felfelé nézzen. Kilégzés közben letesszük a karokat a törzs mellé. A kézhát legyen a talajon.

A pránajáma hatásai:

-Segít megőrizni a szervezet egészségét,

-Tisztítja a vért,

-javítja az oxigénfelvételt,

-Erősíti a tüdőt és a szívet,

-Normalizálja a vérnyomást,

-Összehangolja és stabilizálja az idegrendszert,

-Elősegíti a gyógyulási folyamatokat,

-Erősíti a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet,

-megszünteti a streszt, az idegességet, depressziót,

-Belső egyensúlyt teremt,

-Elmélyíti a medítációt,

-Kiegyensúlyozza, kitisztítja a csakrákat,

-Tágítja a tudatot.